Napi idézet: "Nem az én érdemem, amit apám csinált." ~Szilvási Lajos

Tegnap is történtek ám dolgok... :) mondjuk,hogy "Bencével" álmodtam. A részletek nem publikusak. :D Viszont elmentünk fodrászhoz anyuval meg Andival*. Ott nagyon sokat röhögtünk... De komolyan! Amikor hazaértünk már otthon volt az unokatesóm,Tina,aki szombatonként jár Andival dolgozni,azért is jön hozzánk. Ezzel a mondattal fogadott: Adél, élsz!. Azért,mert ugye Aszódra járok suliba. És az egyik busz ütközött egy kocsival, és volt,aki meghalt,stb. Tina meg azt hitte,hogy meghaltam,és felhívott,és megkérdezte,hogy élek-e. De most, személyesen is örült annak,hogy még élek. (: Ennyi érdekes történt tegnap. Ma: Reggel muszály volt mennem templomba... De sikeresen elaludtam prédikálás közben. Nem vették észre. Huhh. Mikor vége volt,felkeltem. Dél volt,én meg indultam sütizni Orsival meg Julcsival a szomszédos cukrászdába. Ettem egy mignont,beszélgettünk. Majd jött értem anyu. Azt azért hozzáteszem,hogy negyedkor mondta,hogy indul, és háromnegyedre ért oda. Csak egy fél óra. Semmi az! Hazaérve anyu rohant is dolgozni, Andi és Tina volt otthon. Hajnalkor értek haza,és fél egykor keltek fel. Délután. Legszívesebben én is azt tettem volna,de hát kötelező a templom. Gyorsan ettünk,röhögtünk és tokagyakorlatokat csináltunk. Majd egyszer felveszem videóra,és megmutatom,hogyan kell csinálni :'D Amikor befejeztük az evést, Tinával tanulni kezdtünk. Andi már lediplomázott a műszaki egyetemen, hiszen 25 éves. Tina pedig tizenegyedikes. Mikor készen voltam a matekkal,nekiáltam az angol project szövegének. Andi leellenőrizte, és mikor jó volt,elkedztem felírni a plakátra is. Majd mentek haza mindketten, Pestre. De nem voltam egyedül sokáig,mert nevelőapum hazaért. Csinált egy nagy tál kaját. Csináltam a projectem. Amúgy hamar kész lettem vele,pedig nem volt egyszerű. Ebédeltünk,és gépeztem egy kicsit,majd TV-hez ültem,ott is egy kicsit voltam,majd el is jött a 19:30. Ekkor nevelőapum lement anyuhoz a boltba,én pedig Szaffival játszottam. Anyu meg most, 20:38-kor ért haza,és mondja,hogy tök ügyesen megcsinálTUK a kaját. Èn meg mondtam,hogy nem is segítettem... Persze,lehordta a fejem... De mentségemre szolgált,hogy megcsináltam a projectet. Most még beszélgetünk meg röhögünk vagy 2 órát -mint általában-,és magamhoz képest korán fogok lefeküdni. Előre is jó éjt! :* || Következő bejegyzés ekkor: 2014. 02. 25. Kedd || XoXo: Adél